Karácsony után már is itt a farsangi időszak!

De nézzük, hogy honnan ered ez a szokás.

A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül (lásd: torkos csütörtök).

A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.

A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál).

Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást

Forrás :Wikipédia

Szerintem a felnőttek már készülődnek valamilyen bálba ahol táncolhatnak, múlathatnak és így elbúcsúztatják a telet.

A gyerekek pedig az óvodai, iskolai farsangokon  jelmezekbe bújnak melyeket, ha ügyesek a szüleik közösen elkészítenek otthon, de a kölcsönzést is választhatják mert ötletes jelmezeket találhatnak azok akik nem rendelkeznek kézügyességgel vagy éppen nincs idejük.

Az óvodákban, iskolákban  farsangi bálon bemutatják  az elkészített jelmezeiket esetleg a legötletesebbeket díjazzák,majd ők is táncolnak mulatoznak, farsangi fánkot is esznek ezen a délutánon.

(a fánk receptjét megtaláljátok a "receptek" bejegyzés alatt)